VALDEMAR ÉS LINA LANGLET RAKPART LESZ A SZABADSÁG ÉS A PETŐFI HÍD KÖZÖTT
[2010.06.21.]

Hosszan elhúzódó előzmények után a Fővárosi Közgyűlés 2010 június 3-i ülésén határozatot hozott, hogy átnevezik a budapesti alsó rakpartokat. A végleges változatba jórészt a Magyarországi Eszperantó Szövetségnek köszönhetően Valdemar és Nina Langlet neve is bekerült, a budai alsó rakpart Szabadság híd és a Petőfi híd közötti része őrzi mostantól nevüket és emléküket.

A Carl Lutz Alapítvány 2005-ben jelezte, hogy a dunai alsó rakpartok elnevezésével szeretnének emléket állítani az 1944-es nyilas terror üldözöttjeit mentő hősöknek és mártíroknak. A közgyűlés már 2009 decemberben tárgyalt a kérdésről, ám erről akkor nem döntött. Azt követően a javaslat azért nem kerülhetett a testület elé, mert a köztársasági elnök kiírta a 2010. évi országgyűlési választás időpontját és ekkor már nem lehetett a közterületek nevét megváltoztatni.

A választások befejezéséig tartó moratórium ideje alatt két újabb kezdeményezés érkezett a Főpolgármesteri Hivatalhoz, ezek a dunai alsó rakpartok két, korábban még elnevezési javaslattal nem érintett részére vonatkoztak. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) gróf Esterházy Jánosnak, míg a Magyarországi Eszperantó Szövetség Valdemar és Nina Langlet áldozatos munkájának szeretett volna emléket állítani.

A közgyűlés 56 igen szavazattal támogatta a rakpartok elnevezését. Így a budai alsó rakpart neve a Mozaik utca és az Árpád híd között gróf Esterházy János rakpart, az Árpád híd és a Margit híd között Slachta Margit rakpart, a Margit híd és a Batthyány tér között Angelo Rotta rakpart, a Batthyány tér és a Lánchíd között Sztehlo Gábor rakpart, a Lánchíd és az Erzsébet híd között Friedrich Born rakpart, az Erzsébet híd és a Szabadság híd között Raoul Wallenberg rakpart, a Szabadság híd és a Petőfi híd között Valdemar és Nina Langlet rakpart lett.

A közgyűlés a pesti alsó rakpart nevét is megváltoztatta: az Újpesti rakpart alsó autóútját a Dráva utcától a Margit hídig terjedően Carl Lutz rakpartnak, a Margit híd és a Lánchíd közötti szakaszt idősebb Antall József rakpartnak, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszt Jane Haning rakpartnak, a Szabadság híd és a IX. kerület Közraktár utca közötti szakaszt Salkaházi Sára rakpartnak nevezték el.

Az elkészítendő tájékoztató tábla szövege a következő:

Valdemar Langlet (1872-1960) svéd eszperantista újságíró 1944. március 19-től a Vöröskereszt égisze alatt, magánvagyonát feláldozva építette ki a legnagyobb embermentő szervezetet védett házakkal és vöröskeresztes oltalomlevelek ezreivel, majd a kormányzónál eljárva elérte a deportálások leállítását. Feleségével, Nina Langlettel (1896-1988) a nyilasterror idején is tovább dolgoztak. Az ostrom után az élelmiszer- és gyógyszersegélyek elosztását szervezték.

Külön érdekesség, hogy a budapesti megemlékezéssel szinte párhuzamosan Jáltában is emléket kívánnak állítani Valdemar Langletnak. Már nagyon korán és többször is eljutott oda, zömében az eszperantó nyelvet használva. Az egyik ilyen útjáról szól a Lóháton Oroszországon át c. könyve 1898-ból (Till häst genom Ryssland). Jálta a korai eszperantisták fontos bázisa volt. De ez az emlékhely egyáltalán nem valami szokványos. Jevpatorija mellett, 12 m mélyen a Fekete tengerben a Tarkhankut víz alatti szoborkertben már elhelyezték az első szobrokat a világ kiemelkedő kulturális személyiségeiről. Ludwig L. Zamenhof, az eszperantó nyelv és mozgalom megalapítójának szobra már ott van. Tarkhankut Ukrajna és Oroszország búvár-paradicsoma. Békameberek ötlete volt egy víz alatti sugárút megnyitása, amelynek mentén létesül a szoborkert.