STIEG LARSSON

Stieg Larsson neve a magyar olvasó számára még nem cseng ismerősen, ám Skandináviában a legünnepeltebb szerzők közé tartozik. Több millió példányban kelt el Millennium trilógiája, melynek első kötete, A tetovált lány már magyarul is olvasható. A rendkívül izgalmas, a krimi szál mellett kemény társadalomkritikát is megfogalmazó, különleges főszereplőket felvonultató regények bizonyára nálunk is nagy sikert aratnak majd.

Stieg Larsson Svédország egyik északi városában, Skelleftehamnben született 1954-ben. Nyolc éves koráig nagyszüleinél nevelkedett Norsjöben. Gyerekkoráról sok kutatómunka ellenére sem tudtunk sokkal többet kideríteni.

A két éves kötelező katonai szolgálat után beutazta Afrikát, s az eritreai polgárháború borzalmairól személyes tapasztalatokkal tért haza. 1977 és 1979 között a Tidningarnas Telegrambyra (TT) hírügynökségnél dolgozott grafikusként.

Elkötelezett híve lett a rasszizmus és a szélsőjobboldali mozgalmak elleni harcnak, több könyvet is írt ebben a témában. Az 1980-as évek közepén aktívan részt vett az erőszakellenes „Stop the Racism” /Állítsuk meg a rasszizmust/ program beindításában. Ezt követően létrehozta az EXPO Alapítványt, melynek később ügyvezetője lett. Az alapítvány legfőbb célkitűzése, hogy felfedje a rasszista, totalitárius irányzatok és szervezetek kilétét. 1999-től az EXPO Alapítvány által kiadott Expo magazin főszerkesztője volt.

Sokan nagyra becsülték a szélsőséges csoportok elleni szilárd kiállásáért. Határozott állásfoglalása miatt rengeteg halálos fenyegetést kapott, barátai, hozzátartozói komolyan aggódtak életéért. Mikor 2004-ben meghalt, sok összeesküvés elmélet látott napvilágot, melyek szerint nem szívroham végzett az íróval, hanem gyilkosság áldozata lett. A hivatalos orvosi szakvélemény helytállóbbnak tűnik annak ismeretében, hogy Larsson napi hatvan szál cigarettát szívott és meglehetősen egészségtelen életmódot folytatott.

Stieg Larsson nagy kedvelője volt a sci-fi irodalomnak, elvállalta a Skandináv Science Fiction Társaság elnökségét, és a nevéhez fűződik két sci-fi magazin kiadása is.

A 2000-es évek elején pusztán kedvtelésből kezdett el krimiket írni. Az Expo magazinnál végzett munkája mellett születtek meg a könyvek. Az éjszakákba nyúló történetírás annyira magával ragadta, hogy a kiadóval csak a második regénye befejeztével vette fel a kapcsolatot.

A Millennium trilógia három regényből áll, melynek első kötete nemrég jelent meg magyarul az Animus Kiadó gondozásában. A három krimi rendkívül népszerű világszerte, összesen nyolcmillió regényt adtak el megjelenésük óta, és 32 ország szerezte meg a könyv kiadásának jogát. A 9 milliós Svédországban több mint 2,7 millió példányban kelt el, ami azt jelenti, minden harmadik svéd megvásárolta a könyvet.

A nagy népszerűség adta a Stockholmi Városi Múzeumnak az ötletet, hogy sétautakat szervezzenek a Larsson könyveiben szereplő stockholmi helyszínekre. A rajongók saját szemükkel szeretnék látni az éttermeket, kávézókat illetve utcákat, ahol a könyv szereplői megfordultak. A „túrának” hatalmas sikere van, az összes nyári út jó előre betelt, ezért a nagy érdeklődésre való tekintettel több utat is meghirdetnek angol és német vezetéssel is.

A tetovált lány

A Millennium trilógia első kötetéről, A tetovált lányról így ír a New York Times:
„A regény igen csúf képet fest az emberi természetről, különösen arról, ahogy a svéd férfi bánik a svéd nővel. Larsson világában a szadizmus, gyilkosság és öngyilkosság teljesen hétköznapi dolgok – csakúgy, mint a rengeteg szex.(Van jó is Svédországban).”

A könyv lapjain egy titokzatos, ármányokkal teli történet bontakozik ki az olvasók előtt.
Az agg milliárdos negyven évvel ezelőtt elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. S azóta is, évről évre, valaki – mintha az őrületbe akarná kergetni – minden születésnapján emlékezteti az idős urat arra a tragikus napra… Az évek óta tartó nyomozás új lendületet kap, amikor a férfi felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését. Hisz sokan élnek még a rokonságból, akik akkor ott voltak. A gyilkosnak köztük kell lennie… Ugyanakkor egy jó hírű magánnyomozó iroda munkatársnője rááll az újságíróra, s szinte mindent kiderít róla, ahogyan mások sem bízhatnak abban, hogy titkuk rejtve marad a kivételes tehetségű, tetovált lány előtt.

A Times Online kritikusa szerint a krimi rajongók azonnal rájöhetnek, hogy Harriet eltűnése klasszikus „zárt szoba rejtély” vagyis a tettes elvileg nem mehetett se be, se ki a bűntény helyszínéről. Blomkvist, aki maga is szenvedélyes krimi olvasó a tények ismeretében a zárt-szoba rejtélyét zárt sziget rejtélyére módosítja: ugyanis a Vanger család Hedeby szigetén lakik, amit csupán egy híd köt össze a közeli Hedeby városkával.

Mikor Blomkvist Vanger felkérésére elkezdi felkutatni a negyven éve eltűnt Harrietet, az újságíró kénytelen elhagyni jól megszokott nagyvárosi környezetét, a nyomozás egy kisvárosba viszi, mely jószerével a Vanger család tulajdona. Párhuzam húzható a szerző és főhőse könyvbéli szándéka között: a Vanger család náci múltján keresztül betekintést nyújtani a XX. századi Svédország történelmi eseményeibe. A Vanger fivérek közül hárman felvállaltan náci eszméket vallottak, támogatva Per Engdahl fasiszta mozgalmát, s a család többi tagja is - különböző okok miatt – meglehetősen gusztustalan figura.

Larssont a fasizmuson kívül szinte megszállottságig foglalkoztatja a nők elleni erőszak kérdése. A rengeteg, majdhogynem hihetetlen szörnyűség, amibe Blomkvist nyomozása során belebotlik, nemcsak a fasizmus embertelenségeiből, hanem a nőgyűlölet megnyilvánulásaiból is fakad.

Az eredeti svéd cím, „A férfiak, akik gyűlölik a nőket” többet árul el a regényről, mint a „A tetovált lány” cím, bár az utóbbi a regény egyik igen problematikus szereplőjére, Lisbeth Salanderre hívja fel a figyelmet, aki nélkülözhetetlen társa lesz Blomkvistnek a nyomozás során. Salander egy filigrán, rendszeresen bántalmazott, enyhén autisztikus fiatal nő, aki briliáns elme és nem utolsó sorban kiváló komputer hacker. Eredeti feladata Blomkvist lenyomozása lett volna, de az események úgy alakulnak, hogy az újságíró mellé áll, és döntő szerepe lesz Harriet megdöbbentő végzetének felderítésében.

Nem nehéz kitalálni, Larsson miért keltette életre Salander figuráját, míg Blomkvist a szerző regénybeli alteregója, a fiatal lány alakjának megformálásával a szerző abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy a nők képesek túlélni minden erőszakot és bántalmazást.
Larsson „A tetovált lány” című regényének megjelenése megérdemelten kapott óriási hírverést, a krimi irodalom pedig ritkán üdvözöl és gyászol egyszerre egy olyan kimagasló tehetségű írót, mint amilyen Larsson volt.

Források:
http://entertainment.timesonline.co.uk/
http://www.libri.hu
http://www.bookbrowse.com/mag/nm_reviews/?detail=124203kd
http://therapsheet.blogspot.com/2008/12/i-saw-his-talent-when-he-was-boy.html
http://www.stieglarsson.com
http://www.scandinavianbooks.com/crime-book/swedish-author/stieg-larsson.html
http://www.nytimes.com/2008/09/14/books/review/Berenson-t.html?_r=1