NYELV

A dán nyelv a germán, és azon belül a skandináv nyelvcsaládba tartozik. Dániában szinte mindenki beszél angolul, ennek oka az is, hogy semmit nem szinkronizálnak a tévében, így jobban ragad a nyelv. Németül is tud majdnem mindenki, de használata nem annyira jellemző.

A VIKINGEK

A viking szó eredete nem állapítható meg teljes bizonyossággal, bár a kutatók egyre nagyobb része a "vik" (fjord vagy keskeny öböl) szóból származtatja, így a viking "fjordban vagy öbölben rejtőzködő kalóz"-t jelent. Számos különböző magyarázat létezik a vikingek hirtelen felbukkanására a VIII. század végén. A legfontosabb tényezőnek általában az otthoni túlnépesedést tartják. Norvégiában is, de főként Dániában a VII. - VIII. század fordulóján nagymértékű népességrobbanás következett be.
A viking hajóknak számos különböző formája volt, ahogy azt a technikai meghatározások bősége mutatja, amiket a korabeli forrásokban használtak, de a konkrét különbségtétel a kereskedelmi és a hadihajók közt úgy tűnik, csupán a X. században történt meg.

Az eddig megtalált legnagyobb viking hajó a skuldelevi ötös csoport egyike, egy eléggé rossz állapotban lévő hadihajó, ami a becslések szerint eredetileg 92 láb hosszú és 15 láb széles volt, talán 20-25 evezőpaddal.

Egymás elleni harcaikban a vikingek majdnem mindig tengeren ütköztek meg egymással. Mindazonáltal mindent megtettek, hogy egy tengeri akció a lehető leginkább olyan legyen, mint egy szárazföldi ütközet. Hajóikat sorokba vagy ékekbe rendezték és egyik - vagy néha mindkét - oldalukat hajóperemtől hajóperemig hozzákötötték a legnagyobb hajójukhoz. Így nagy, lebegő platformokat hoztak létre. A legnagyobb és legjobban irányítható hajók alkották a sor közepét, a parancsnok vitorlása pedig az abszolút központi helyet foglalta el. Legtöbbször egyben ez volt a legnagyobb hajó is.

A viking kor egyik mellékterméke a független katonai testvériségek vagy céhek megalapítása volt. Ezeket Viking-unióknak vagy Viking-jogoknak ("Vikinge-lag") nevezték, és harcosok testületét foglalták magukban, akik együtt éltek, vezetésük saját, szigorú törvényei szerint.

A leghíresebb (és legvitatottabb) testvériség a "Jomsvikingelag" vagy Jomsvikingek voltak. Habár nem szerepelnek egyetlen fennmaradt korabeli forrásban sem, később egy teljes izlandi saga szól róluk. Kései dán beszámolók szerint a Jomsvikingeket Wendlandon alapította a X. század végén (talán a 980-as években) Dánia királya, Kékfogú Harald, akit fia, Villásszakállú Swein űzött el saját királyságából.
Ha hinni lehet a sagának, a szabályok, melyek szerint a Jomsvikingek éltek, kivételesen szigorúak voltak. A testvériségbe csak 18 és 50 év közötti, kimagasló erejű férfiakat vettek fel, akiknek békében kellett élniük egymással és "nem rágalmazhatták meg egymást." Soha nem mutatták a félelem semmiféle jelét, és egyenlő erejű ellenfél elől tilos volt elmenekülniük. Parancsnokuk ítélkezhetett a vérbosszúkban, de minden Jomsvikingtől elvárták, hogy bosszút álljon fegyvertársaiért. Minden zsákmányt egyenlő mértékben osztottak el a céhtagok között. Senki nem távozhatott el 3 napnál hosszabb időre engedély nélkül, nők nem léphettek be az erődbe, és sem nőket, sem gyerekeket nem ejthettek foglyul. Bárkit, aki megszegte ezeket a szabályokat, azonnal elbocsátottak a testvériségből.
Forrás: Ian Heath: Vikingek (www.animamundi.hu)

TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA

Dánia jóléti állam, egyike azon európai országoknak, ahol az egészségügyre és az oktatásra a legtöbbet költenek. A dán társadalombiztosítás, amelyre a közpénzek 34 %-át fordítják, elismerten az egyik leghatékonyabban működő ilyen rendszer a világon. Európa többi országához képest a lakosság igen homogén. Azonban a külföldi nemzetiségek száma az utóbbi években emelkedett. 1849 óta vallásszabadság van. A lakosság, melynek 84,3 %-a lutheránus, átlagosan a jövedelemadó 0,9 %-át fizeti a Dán Lutheránus Egyház fenntartására. Dániában 80-100 körüli az egyéb vallási felekezetek száma. Dániának rengeteg megtekintésre érdemes kastélya, vidéki uradalma és temploma van, melyek segítségével bepillantást nyerhetünk a dán történelembe.

Dánia régi hagyományokat ápol a zene és a színházművészet területén. A koppenhágai alapítású Királyi Színház nemzetközi elismertségnek örvend. Nemzetközi hírű a Dán Rádió Szimfonikus Zenekara, az Aarhusi Szimfonikus Zenekar és a Jütlandi Opera is, csak néhány példát említve. Dánia a modern zene nemzetközi színpadán is letette a névjegyét, olyan előadókat adva a világnak, mint a Safri Duo, a Raveonettes és a Kashmir.

DEMOKRÁCIA

Nem túlzás azt állítani, hogy a dánok az anyatejjel szívják magukba a demokráciát. Nem csoda, hiszen már 150 éve gyakorolják. A demokratikus döntéshozatal a társadalom minden szintjén jelen van. A dán fiatalok öntudatosak, kritikusak és önállóak. A dán társadalom a demokrácia mellett a szolidaritásra épül, amelyből sokat tanulhatunk. A dánok igen összetartóak - azt mondják, ha három dán leül kártyázni, két óra múlva biztosan alapítanak egy egyesületet. Álljon itt egy történet, amely nagyon szívet melengető: egy dán kisvárosban egy csapat kerekesszékes, értelmi fogyatékos ember kísérőkkel sétált. Mivel szép, napsütéses tavaszi nap volt, elhatározták, hogy a helyi étterem teraszán megisznak egy kávét. Amint letelepedtek, megjelent a tulajdonos és megkérte az egyik kísérőt, hogy távozzanak, mert elriasztják a többi vendéget. Azonnal távoztak, de a kísérő még aznap felhívta a helyi újság szerkesztőjét, közölje le ezt az esetet. Meg is jelent a cikk, és attól a naptól fogva a városból senki nem tette be a lábát abba az étterembe, ami hamarosan be is zárt.

GAZDASÁG

Az északi-tengeri dán szektorban rejlő kőolaj- és földgázkészletek 1970-es években történt felfedezését megelőzően Dánia – mezőgazdasági termőterületein kívül – jóformán nem rendelkezett számottevő természeti erőforrással. Az 1930-as évekig Dánia Európa többi országához hasonlóan elsősorban agrárország maradt. Az 1960-as években az ipari fejlődés felgyorsult, és a termelőipar vált az export vezető ágazatává. Az ipar máig központi szerepet játszik a dán gazdaságban, azonban az elmúlt évtizedekben a szolgáltató ágazat jelentősége mindinkább megnőtt: a munkaerő több mint a fele a szolgáltatóiparban dolgozik. A dán gazdaságra leginkább a stabilitás és az egészséges folyamatok jellemzőek. Az elmúlt hat évben Dánia, az export felgyorsulásának köszönhetően, fizetési mérleg többletet könyvelhet el. Az ország igen visszafogott pénzügyi politikát folytat, az inflációs ráta Európában itt az egyik legalacsonyabb.

Dánia ipara zömében a kis- és közepes méretű cégeken alapszik. A termelő vállalkozások több mint 85 %-át teszik ki a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek. Körülbelül 2200 azon cégek száma, melyek száz főnél többet foglalkoztatnak. Ebből következően a dán ipart az olyan vállalkozások nagy száma jellemzi, melyek célja a kis- és közepes piaci szegmensekben jelentkező kereslet kielégítése. Ezeket a termékeket rendszerint az üzleti vásárlóknak szánják. Összetett és sokoldalú szerkezetének köszönhetően a dán ipar kevésbé érzékeny a világpiac egyes ágazataiban bekövetkező változásokra, nem úgy, mint azok az országok, ahol az ipar néhány ágazatra koncentrálódik. Az élelmiszer- és agráriparon kívül a vegyipar és a műszaki tervezés és kivitelezés is az ipar fontos területei közé sorolhatók.

Az elektronikai ipar jelentősége is fokozatosan nő. A munkaerő- és anyagigényes ipari ágazatokra, mint például az élelmiszer- könnyű- és nehéziparra a recesszió és a stagnálás, míg a high-tech, know-how igényű iparágakra – mint amilyen a vegyipar, biotechnológia, IT és elektronikai szektor és a műszaki tervezés és kivitelezés – figyelemreméltó növekedés jellemző.

GAZDÁK FÖLDJE

Bár napjainkban Dániát inkább ipari országnak tekintik, a mezőgazdaság is igen fontos ágazata a gazdaságnak. A messzire visszanyúló hagyományokkal rendelkező dán mezőgazdaság ma  a világ legmodernebb és technológiailag legfejlettebb mezőgazdaságai közé tartozik. Dánia területének 61 %-a megművelt terület. A nyersanyagtermeléstől kezdve a feldolgozáson, csomagoláson és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokon keresztül az értékesítésig Dánia legnagyobb gazdasági szektora az élelmiszer és italgyártás. Az ország vezető tejüzemeinek és vágóhídjainak gyökerei a szövetkezeti mozgalomból erednek. Költségvetésük jelentős része fejlesztésre és kutatásra fordítható, és a szövetkezeti rendszernek köszönhetően a kutatás eredményeit szinte azonnal át lehet ültetni a gazdaságok és feldolgozóüzemek napi gyakorlatába. Ez nagyban elősegítette annak a széles iparágnak a fejlődését, amelyik berendezéseket gyárt a gazdaságok, feldolgozó üzemek részére, valamint az élelmiszergyártáshoz kapcsolódó kutató laboratóriumok és csomagoló üzemek számára. A szövetkezetek által elfogadott termékeknek általában igen jelentős piaci részesedésük van. A szövetkezeti intézmények, mint például a Dán Húsipari Kutató Intézet fejlesztési projektek terén szorosan együttműködik magánvállalatokkal.

MARGIT KIRÁLYNŐ ÉS HENRIK HERCEG

Margit hercegnő 1940. április 16-án született Frigyes koronaherceg (a későbbi IX. Frigyes dán király) és Svédországi Ingrid koronahercegné lányaként 1960-1961-ben őskori régészetet tanult a Cambridge-i Egyetemen, 1961-1962-ben az Aarhus Egyetemen, 1963-ban a Sorbonne-on, 1965-ben pedig a London School of Economicson politikatudományt hallgatott.

1967. június 10-én Margit hercegnő hozzáment Henri de Laborde de Monpezat francia diplomatához. Laborde de Monpezat az „Őfelsége Henrik, Dánia hercege” címet kapta meg. Házasságukból két fiú született: a trónörökös Frigyes (Frederik André Henrik Christian) 1968. május 26-án, Joachim Holger Waldemar Christian 1969. június 7-én született.

A királynő uralkodói stílusa nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a királyi család és a dán nép kapcsolata igen nyitottá és barátságossá vált. II. Margit királynő nagy figyelmet fordít arra, hogy nyaranta a királyi jachton, a Dannebrog-on végiglátogassa királysága minden részét beleértve a Faroe szigeteket és Grönlandot is. Ezenkívül a szokásos Újévi televíziós köszöntőjének személyes hangvétele is a monarchiai iránti elkötelezettséget erősíti a nemzetben.

A királynő érdeklődése a művészetek és az irodalom iránt számos alkotásban is megnyilvánul. Festményeket, miseruhákat, színpadi díszleteket, könyv illusztrációkat készített, svéd irodalmi műveket fordított dán nyelvre és Henrik herceg közreműködésével francia nyelvű írásokat ültetett át anyanyelvére. Akárcsak a királynő, Henrik herceg is a szellem embere. Az egyetemen francia és keleti nyelvekből szerzett diplomát. Több könyve is megjelent, köztük néhány önéletrajzi írás, verseskötetek, melyek egyikét Margit királyné kollázsai illusztrálnak. Egyik versgyűjteménye francia nyelven is megjelent. Ezenkívül elismert szakácskönyv író és nagy szaktudású szőlész hírében áll. Nyár végén rendszeresen ellátogatnak Dél –Franciaországba, Henrik herceg szülőföldjére, Cahors-ba , ahol a Château de Caix kastélyba töltik a nyár utolsó napjait. Henrik herceg tevékenyen részt vesz a nemzetközi kapcsolatokat építő munkában, sok felkérést kap, hogy támogassa világszerte a dán exportkampányokat.

ÖRÖKLETES MONARCHIA

 A dán monarchia a világ egyik legrégebbi ma is működő államformája. Rendkívül szilárd alapokon nyugszik és igen népszerű intézménye Dániának. A dán monarchia története egészen Öreg Gorm uralkodásáig nyúlik vissza (958). A monarchia eredetileg választáson alapuló intézmény volt, ami a gyakorlatban csupán annyit jelentett, hogy a mindenkori uralkodó legidősebb fiát választották meg következő királynak. Ennek fejében a király aláírt egy koronázási okiratot, mely szabályozta és biztosította a király és a nép hatalmának egyensúlyát. 1660-1661 között bevezették az uralkodó öröklődő személyi hatalmán alapuló államformát, a királyi abszolutizmust. A legidősebb fiúgyermek öröklési jogán alapuló utódlást 1665-ben rögzítették a Királyi Törvényben, mely törvény az ország más belügyeit is szabályozta. Az 1849. június 5-én kihirdetett demokratikus alkotmány az eddigi abszolút monarchiát alkotmányos monarchiává változtatta. Az új örökösödési törvény, melyet 1953. március 27-én vezettek be, lehetővé tette a dán trón nőági öröklését is, ennek értelmében Margit hercegnő lett a trónörökös.

A DÁN NEMZETI LOBOGÓ

 A Dánok nemzeti lobogójukat “Dannebrog”-nak nevezik, jelentése: dánok ruhája. A legenda szerint II. Valdemár (1202-1241) keresztes háborút vívott az akkor még pogány észtek ellen. Ennek legnagyobb csatájában, 1219. június 15-én, Lindanaes (Lyndaniz) mellett isteni jelként hullott alá az égből a Dannebrog, a dán nemzeti zászló, s a csata kimenetele is ekkor fordult meg az addig vesztésre álló dán keresztesek javára. Ha a legenda igaz volna, a világ legősibb, még használatban lévő zászlója a dán nemzeti zászló lehetne. Az első írásos emlék a Dannebrogról a XIV. századra tehető, III. Valdemár címerén már látható a piros-fehér dán királyi lobogó.

A dánok igen büszkék zászlajukra és minden alkalmat megragadnak, hogy használhassák a hőn szeretett Dannebrogot. Nemcsak az épületeken szeretik viszontlátni, a karácsonyi üdvözlőlapokra, születésnapi meghívókra matricaként ragasztják fel. Vannak, akik apró papírzászlókkal díszítik karácsonyfájukat, sőt egyes futballrajongók arcukra pingálják a piros-fehér színeket.

A Dannebrognak különböző formái vannak. A legismertebb a téglalap alakú zászló, melyen egy egyszerű fehér kereszt látható világos piros háttéren. Egy másik változata a fecskefarok alakú lobogó. Ez a forma a XV. századtól ismert, a király és a haditengerészet zászlója volt. Ezen a változaton a piros szín mélyebb árnyalatú, mint a téglalap formájún. Ma Dániát, a királyi családot és a haditengerészetet szimbolizálja. Magánszemélyek csak külön engedéllyel húzhatják fel ezt a zászlótípust.
A harmadik változat a vékony, csík-alakú árbocszalag.

A Dannebrog használatát néhány szabály korlátozza. A téglalap és a fecskefarok alakú zászlót különleges alkalmakkor húzzák fel általában napkeltekor (reggel 8). Napnyugtakor a zászlókat le kell vonni, aki éjszakára is fent hagyja, vétséget követ el, amit a törvény büntet. A zászló soha nem érintheti a földet. Az árbocszalag egész nap fönt lehet a zászlórúdon, csak akkor engedik le, mikor a Dannebrog felvonásra kerül. A Dannebrogot különleges családi alkalmakkor is felhúzzák, például születésnapokkor vagy esküvők alkalmával.

HYGGE (EJTSD: HÜGGE)

Tán a leggyakrabban használt dán szó, és teljes képtelenség bármilyen nyelvre lefordítani. Hangulatos, kellemes, barátságos - valami ilyesmit jelent. Vegyünk egy példát: barátainkkal egy ízletes vacsora után, gyertyafény mellett beszélgetünk, vagy egy szeles téli estén egy kényelmes karosszékben, egy csésze forró kávét szürcsölve olvasgatunk - ez a hygge. Tehát, amikor eltölt minket a jóérzés, a harmónia. Legyen sok "hyggelig" pillanatuk a Dánvázión!

KÁVÉ ÉS GYERTYA

Magyarországról általában először a 3 "p" jut az emberek eszébe: paprika, puszta, Puskás. A dánokról - a már őket ismerő külföldinek - a gyertyázás juthat eszébe. A gyertyafény alapköve minden társas együttlétnek (és a hyggének). Ha igazán tipikus ajándékot szeretnének hazavinni Dániából, vegyenek egy szép gyertyatartót és néhány színes gyertyát. A kávéfogyasztás a másik nagyon jellemző dán tevékenység. Általában hosszú kávét isznak, azt viszont literszámra. A kávézás szintén társas elfoglaltság, elüldögélnek mellette, nem csupán felhajtják a finom italt. A fontos döntések mindig 2-3 csésze kávé társaságában születnek meg.